Van a Zichy Jenő utcában a B. City nevű, városlakóknak (és nem csak nekik) nélkülözhetetlen intézmény. Magyarán kocsma, a szó jó értelmében.
Ragyogó hely volt sokáig, főleg amíg a Móniék voltak a pultosok/pincérek. Alacsony árak, ragyogó kiszolgálás, bő választék csapolt sörökből, még tea is volt! (Mondjuk ez utóbbi érthetetlen, de értékeljük mint pozitívumot). Tele is volt éjjel-nappal, hétköznap és hétvégén, mi is sokat jártunk oda, akár nagyobb társaságban is.
Aztán Moniékat úgymond kiutálta a tulaj, jöttek mások. Ekkor is elviselhető maradt a hely, főleg az árai miatt, de volt pl. olyan időszak, hogy minden kört azonnal fizetni kellett, elképzelhető a helyzet, amikor már se a felszolgálónak, se a vendégnek nem maradt aprója...
Nemrég egy nagyon kedves barátommal beszéltünk meg találkozót a bcityben. Ő ért előbb oda, rendes barátként ki is kérte a korsó söröket. Én mintegy 10 perccel később értem oda, ő jelezte, hogy már megtette a kötelességét. Azonnal heves beszélgetésbe bonyolódtunk, fel sem tűnt egy ideig, hogy már rohadtul ki van száradva a szánk, de azért csak előkerült ez a téma is egy idő után, de mi türelmes, nyugodt emberek vagyunk, úgyhogy próbáltuk féken tartani kiszáradt torkunkat.
25 perc után viszont (a rendeléstől számítva) már akuttá vált a helyzet, ezért drága barátom elment és nagyon udvariasan megkérdezte a hölgyet akitől rendelt, hogy ugyan már mire számítsunk, fejben van-e még a rendelése. A hölgy közölte, hogy fejben van. Majd előadta az alábbi eszmefuttatást, ami kissé kiverte nálunk a biztosítékot:
"- Ha nem hagysz koncentrálni, még később kapsz inni!"
Szó szerint.
Mi természetes szó nélkül felálltunk és felkerestünk egy másik pivoldát az utcában (nem szűkölködik a Zichynek ez a része bennük), ahol kellemes körülmények és kiszolgálás között folytattuk az abbahagyott mondatokat.
Úgy nézem, manapság már nem akkora a tömeg a bcityben. Már értem is, miért. Aznap mi is csatlakoztunk azokhoz, akik többé nem szeretnének ott cserélni pénzeszközt alkoholos italra. Tudom, nem mi fogjuk csődbe dönteni az adott helyet ezzel a hozzáállásunkkal.
Csak reménykedem, hogy talán mégis...
